A kaptafa a láb alakját követő cipész-eszköz, amit a cipő és más lábbeli készítésénél használnak, erre építik fel a cipő alkatrészeit. A kaptafa anyaga elsősorban a gyertyánfa, de készül kaptafa műanyag változatban is. Cipőjavítás esetén is használatos a kaptafa. A kaptafa a cipész egyik alapvető, hagyományos szerszáma. Az egy darabból készült kaptafák mellett léteznek hosszabbítható, csuklós, valamint ékes kaptafák is.
Kaptafa
Kaptafa történelem
A kaptafa készítés néhány ezeréves múltra tekint vissza, akárcsak a cipőkészítés. Feltehetőleg már az ősember is használta a cipőkészítés kapcsán a kaptafát valamilyen formában. Az első geológiai hagyaték az i.e. VI. századból származik, ez az ún. attikai ókori görög váza. A váza egyik oldalán egy mértéket vevő cipőkészítőt ábrázoló kép található, amely már arra utal, hogy valamilyen formában a cipőkészítéshez a kaptafát alkalmazták.
A cipész maradjon a kaptafánál?
A Római Birodalom virágzásának korából maradt ránk a ma is ismeretes közmondás, "hogy cipész, ne tovább a kaptafánál". E közmondás azt is bizonyítja, hogy a rómaiak ismerték és használták a kaptafát a lábbeli készítéséhez.
Ezután a kaptafa készítés az elmúlt századok alatt igen kis fejlődésen ment keresztül. A XIX. század derekáig a jobb- és ballábas cipők egy és ugyanazon kaptafára készültek. A kaptafa készítésénél a láb anatómiai követelményeire egyáltalán nem voltak tekintettel, csupán a divat diktálta esztétikai követelményeket kívánták kielégíteni. A XIX. sz. második felében Knöffel Róbert és kortársai Erhardt, Kitarij mozdították nagymértékben elő a kaptafa mai formájának kialakítását.
A kaptafa kialakításánál napjainkban az elsődleges szempont a láb anatómiai követelményeinek figyelembe vétele és a divat ésszerű követése. Azonban a napjainkban gyártott kaptafák sem felelnek meg tökéletesen az egyedi lábbelivel szemben támasztott követelményeknek, ezért van szükség arra, hogy a cipőkészítés előtt a kaptafát a láb méretei után a kívánt modell szerint igazítsuk.
A kaptafa nyersanyaga gyertyánfa. A kaptafa készítésére legalkalmasabb az élő korában kitermelt gyertyánfa, ennek a rostszövetei a legfeszesebbek. A gyertyánfa alacsonyra szorítható nedvességtartalma, keménysége és jó szegállósága következtében a kaptafa készítésre a legjobb alapanyag. Az élve kitermelt fa nedvességtartalma 50-60%, amely rövid idő alatt 25-30%-ra csökkenthető levegős helyen való tárolással. Mai, modern világunkban a műanyag kaptafák is gyorsan elterjedtek.
