Nyersbőrön az állatról lenyúzott, de még ki nem készített bőröket értjük. A cipőiparban főleg emlős állatok bőrét (szarvasmarha, ló, kecske, juh pl.) használjuk fel. Gyakori azonban a sertés, valamint a vadbőrök és különböző hüllő bőrök felhasználása is.
Marhabőr
Cipész tudástár - Anyagismeret
Nem és kor szerint megkülönböztetünk: hasi-borjú, borjú, növendékmarha, tehén, ökör és bikabőröket.
- Hasiborjú: Az idő előtt kifejlődött vagy elvetélt, de meg nem született vagy születés után kimúlt állat bőre.
- Borjúbőr alatt a szopós állat bőrét értjük. Az anyatejtől elválasztott néhány hónapos borjú bőrét szalmarágónak nevezzük.
- Növendékmarha alatt azon állítok bőrét értjük, melyek már nem táplálkoznak anyatejjel, de az egy éves kort nem haladják meg. Ezeket a bőröket általában felsőbőrnek dolgozzák fel.
- Tehénbőr: nőstény szarvasmarha bőrét értjük alatta, melyet felsőbőrnek és talpbőrnek egyaránt kikészítenek.
- Ökörbőr: néhány hónapos korában nemileg semlegesített bika bőre. Főleg talpbőröket készítenek ki belőle.
- Bikabőr alatt a hímnemű szarvasmarha bőrét értjük. Ezeket úgyszintén főleg talpbőröknek készítik ki.
Lóbőr
Cipész tudástár - Anyagismeret
- Csikóbőr: az anyatejen táplálkozó állat bőrét értjük alatta. Felsőbőrök készítésére használják.
- Lóbőr: a csikóhoz hasonlóan felsőrész készítési célokra használják.
Kecskebőr
Cipész tudástár - Anyagismeret
- Gida: az anyatejen élő állat bőrét értjük alatta, főleg sevró kikészítésben kerül forgalomba.
- Kecskebőr: valamivel durvább szövetű, mint a gida, hasonlóképpen felsőrész-készítési célokra használják
Juhbőr
Cipész tudástár - Anyagismeret
A kecske bőréhez hasonló a nagysága és egyéb tulajdonságai. Felsőrész-készítési célokra használják.
